Nagygeresd története dióhéjban
Nagygeresd Vas megye északkeleti csücskében a Répce folyó mellett lévő település. Lakóinak száma jelenleg több mint háromszáz fő.
A 86-os úttól l,6 km-re északra, a 84-es úttól 5 km-re keletre fekszik.
Első írásos említése 1260-ból maradt fenn, Gueruzd néven, de már a kőkorban is lakták a környéket.
A Geresd a keresztény György személynév Árpád kori változata. Nyilvánvaló, hogy a kereszténnyé válás után használták az olyan neveket mint a keresztény Györgyből származó Geresd.
A XVI. Században rögzült a Kis és Nagy előtag.
1928-ban a két falu (Kisgeresd és Nagygeresd) Nagygeresd néven egyesült.
A falunak két temploma – római katolikus és evangélikus – van.
A római katolikus templom legrégebbi részének építési ideje az 1220-as évekre tehető.
Foto: Béres Kálmán
Az evangélikus templomot 1783-ban kezdték el építeni. Felszentelése 1784-ben történt meg. Tornyot csak 1818-ban tudtak hozzá emelni.
Foto: Béres Péter
A községben látható két első világháborús emlékmű, melyeket a környék és Nagy- illetve Kisgeresd hősi halottainak emlékére állítottak.
A kisgeresdi falurészen található épített harangláb oldalán lévő márványtáblán emlékeznek meg a hősökről.
Foto: Béres Kálmán
A nagygeresdi falurészben, az evangélikus templom előtt látható emlékmű a környékbeli települések valamint Nagy- és Kisgeresd evangélikus hősi halottai előtt tiszteleg.
Foto: Béres Kálmán
A második világháború, és a fasizmus áldozatainak emlékét őrző emlékmű a Faluház előtt látható.
Foto: Béres Kálmán
A rendszerváltás után 1990-től Simasággal közös körjegyzőség tagja lett a község. 1992 január 1-től 1999 június 30-ig önálló jegyzőség működött a faluban. Nagygeresd lakói Uraiújfaluval, Nemesládonnyal, Vasegerszeggel, Vámoscsaláddal, és Simasággal közös körjegyzőségben intézik hivatalos ügyeiket, melynek székhelye 2013. március 1.-től Uraiújfalu.
A település villannyal, vezetékes vízhálózattal, telefonhálózattal, vezetékes gázhálózattal rendelkezik (csatorna még nincs).
Nagygeresden 1965. októberétől 2012. augusztusáig Falumúzeum is működött, melyben a falu történetével kapcsolatos állandó kiállítást tekinthetett meg a látogató.
A Falumúzeum összes kiállítási tárgyát, a régi iratokat, könyveket 2012. augusztus 27-én elszállították a szombathelyi Savaria Múzeumba. Pomogyi József tanár úr által életre hívott helytörténeti gyűjtemény ezzel megszűnt létezni.
A községben 26 csatornás Kábel televízió hálózat van kiépítve, mely az önkormányzat tulajdonában van. Ezen a hálózaton szélessávú internet szolgáltatást is biztosít az üzemeltető, Németh Róbert vállalkozó.
A községben jelentős ipari tevékenység nincs.
Néhány kisvállalkozó tevékenykedik: fuvarozó, fodrász, asztalos, autószerelő, kereskedő, és vendéglátós.
A falu határában egy helyi és két vidéki vállalkozó folytat mezőgazdasági termelést.
Közel van a községhez Bük város, és a hozzá tartozó Bükfürdő (l5 km).
Sárvár város a gyógyfürdőjével és szállodáival 20 km-re van a falutól. Helyközi Autóbuszjáratokkal elérhető.
A vasúti csatlakozás is biztosított Vasegerszeg, illetve Hegyfalu vasútállomásán.