4.1.        NAGYGERESD  ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
1/2016. (I.08.)
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Nagygeresd Község Önkormányzatának képviselő – testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontjában biztosított felhatalmazás, alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

                                                                                                                     1.§.   

(1)  A rendelet hatálya Nagygeresd község közigazgatási területére terjed ki.

(2)  [1]

Közterület alakításra vonatkozó előírások

2.§.[2]

 

Az épített környezet és a településkép alakítása

3.§.[3]

A táj és a természeti környezet védelme

4.§.

(1)   Nagygeresd igazgatási területének a Szabályozási terven körülhatárolt déli része a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és ezen felül az európai NATURA 2000 hálózathoz tartozik, amelyen belül cél a biológiai sokféleség, a természetközeli állapot megőrzése, környezetkímélő gazdálkodás bevezetése.

(2)   Az (1) pontban meghatározott területen

a.)     nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad,

b.)    szélturbinák, átjátszó állomás, óriásplakátok nem helyezhetőek el,

c.)    új energia és hírközlő vezetékek, ha más nyomvonal nem jelölhető ki, lehetőség szerint a terepszint alatt vezetendők, a meglévők rekonstrukciója során vizsgálandó a föld alá helyezés lehetősége,

d.)    [4]

e.)    Fokozott figyelmet kell fordítani a meglévő vizes élőhelyek, vízfolyások megőrzésére. Mivel ezek az élőhelyek kis számban és kis kiterjedésben fordulnak elő fennmaradásukat biztosítani kell.

f.)     Az igazgatási területen fellelhető még nem kataszterezett források országos természeti védelem alatt állnak. Szennyezésük, feltöltésük, eltömésük nem engedhető meg.

Környezetvédelmi előírások

5.§.

(1)  Levegőtisztaság védelem

Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.

 

(2)  [5]

(3)  [6]

(4)  Földvédelem

a)    Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

b)    Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, ősszegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

c)    Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

d)    A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

e)    A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében a Szabályozási terven ábrázolt meglévő véderdő sávok megmaradásáról gondoskodni telepíteni kell.

f)     Vízvédelem

-          A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

-          Állattartás a vízfolyások legalább 200m-es körzetén belül nem folytatható,

-          Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 20-500m-en belül nem folytatható.

a)    A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

b)    Nagygeresd igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos.

c)    Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

Közművek előírásai

 

Ivóvízellátás

6.§.

 

(1) Lakó- és vegyes övezetekben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról, egyéb övezetekben a kommunális és technológiai vízellátás közüzemi hálózatról vagy fúrt vízkútról történhet.

(2) – (4)[7]

Szennyvízelvezetés

 

7. §

(1) – (3)[8]

(4) A talaj és a talajvíz védelme érdekében az előkezelés nélküli szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

 

(5) A szennyvíztisztító telep szabályozási tervben jelölt védőtávolságán belül nem lehet lakó, üdülő, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható.

 

Közművek elhelyezése

8.§[9]

 

(1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését, szikkasztását vagy elhelyezését biztosítani környezetének károsítása nélkül.

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

(3) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(4) A telken belül tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előterében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(5) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető.)

(6) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(7) A Szabályozási terv a tervezett szennyvíztisztító területét önálló közműterületként jelöli.
A  jelű terület. kitűzése az engedélyezett tervek alapján lehetséges. Területén csak a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

Építés általános szabályai

9.§.

(1)  Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2)  [10]

(3)  [11]

(4)  Az előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok gondoskodnak. Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalom számára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni.

(5)  Beépítésre nem szánt területen a telkek közművesítéséről az érintett tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott
elégséges védelmi szint követelményei

10.§.

(1) Az árvízvédelmi töltés menti 10,0m-es védősávot a töltéstől távolodva legalább 5%-os lejtéssel kell kialakítani.

(2) [12]

Kerítés létesítésének szabályai

11.§.

(1)  A község igazgatási területén ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, ott a közterület felőli kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni

(2)  A kerítés kialakítására vonatkozó előírások beépítésre szánt területen:
 A telek közterületi vonalán 1,2 – 1,8m magassággal hagyományos tömör , vagy áttört kerítés létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

Területfelhasználás

12.§.

A szabályozási tervlap az alábbi terület-felhasználási egységeket különbözteti meg:

1.)   A beépítésre szánt területen az építési használat általános jellege szerint:

a.)   lakó-,

b.)   vegyes és

c.)   különleges területet.

2.)   A beépítésre nem szánt területen:

a.)   közlekedési és közmű-,

b.)   zöld-,

c.)   erdő-,

d.)   mezőgazdasági,

e.)   vízgazdálkodási és

f.)    különleges beépítésre nem szánt területet.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek általános előírásai

13.§.

(1)  A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)  A lakóterületen az országos jogszabályokban meghatározott funkciójú építmények építhetők.

b)  A lakóterületet teljes közművel kell ellátni. Kivétel ez alól Farkasfa városrész, ahol a részleges közművel való ellátás megengedhető azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvízhálózatra való későbbi rákötés lehetőségét is biztosítani kell. Átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló létesíthető, de a csatornahálózat és a szennyvíztisztító elkészülte után a hálózatra rá kell kötni. A közműpótló műtárgy helyét úgy kell megválasztani, hogy a későbbiekben ne akadályozza a csatornára való rákötést.

A falusias lakóterület építési övezete

 

14.§.[13]

(1)    Az  jelű falusias karakterű építési övezet

a.)    Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:

   aa.) beépíthető telek legkisebb területe:                                      450 m²

                 ab.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                             30 %

                 ad.) a megengedett legnagyobb építménymagasság:

12,0m telekszélességig:                              4,0 m

12,0m telekszélesség felett                         5,0m

                 ae.) a beépíthető telek legkisebb szélessége :                             12,0

                 af.)  a zöldfelület aránya legalább:                                               40 %

b.) Az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0 m lehet.

c.) A 12,0 m-nél keskenyebb telkeken meglévő épületek átépítésének szabályai:

                ca.) a 10,0m-nél keskenyebb telkeken meglévő épületek a beépítettség és a szintterület
                         növelése nélkül felújíthatók, de nem építhetők újra.

                cb.) a 10,0-12,0 m széles telkeken oromfalas hosszúház építhető legfeljebb 8,00 m
                         homlokzatszélességgel

d.)   Az előkert méretét foghíjbeépítés és átépítés esetén az utcaszakaszon kialakultnak megfelelően az építési hatóság állapítja meg. Beépítetlen utcaszakaszon az előkert mérete 5,0m.

e.)   Oromfalas nyeregtetőn a síkban fekvő ablakok mellett legfeljebb két, a szénabedobóknál helyben alkalmazott megoldással kiképzett tetőablak építhető. Hajlított ház utcai tetőfelületén csak síkban fekvő ablak helyezhető el.

f.)    A tető hajlásszöge 40-45 között tartandó.

g.)   A homlokzatok színezésénél a harsány, feltűnő színek alkalmazása kerülendő.

h.)   Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető.

(2)     Az  jelű falusias karakterű építési övezet oldalhatáron álló építési hellyel rendelkezik.

a)    Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:

aa.) a beépíthető telek legkisebb területe:                                            500 m²

                 ab.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                             30 %

                 ac.) a megengedett legnagyobb építménymagasság:                5,0 m

                 ad.) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                              12,0 m

                 af.) a zöldfelület aránya legalább:                                                40 %

b)    Az előkert méretét foghíjbeépítés és átépítés esetén az utcaszakaszon kialakultnak megfelelően az építési hatóság állapítja meg. Beépítetlen utcaszakaszon az előkert mérerete 5,0m.

c)    Az épületeket magastetővel kell lefedni. A tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.

d)    Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető.

(3)     Az  jelű falusias karakterű építési övezet szabadon álló építési hellyel rendelkezik.

a)    Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:

aa.)  a beépíthető telek legkisebb területe:                                          250 m²

                 ab.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                             30 %

                 ac.) a megengedett legnagyobb építménymagasság:                4,0 m

                 ad.) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                              13,0 m

                 af.) a zöldfelület aránya legalább:                                                40 %

b)    Az előkert méretét foghíjbeépítés és átépítés esetén az utcaszakaszon kialakultnak megfelelően az építési hatóság állapítja meg. Beépítetlen utcaszakaszon az előkert mérete 10,0m.

c)    Az épületeket magastetővel kell lefedni. A tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.

d)    Az övezetben melléképítmény nem helyezhető el.

 

(4)     Az  jelű falusias karakterű építési övezet szabadon álló építési hellyel rendelkezik.

a)    Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:

aa.) a beépíthető telek legkisebb területe:                                    900 m²

                  ab.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                            30 %

                  ac.) a megengedett legnagyobb építménymagasság:               5,0 m

                  ad.) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                        15,0 m

                  ae.) a zöldfelület aránya legalább:                                              40 %

b)    Az épületeket magastetővel kell lefedni. A tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.

c)    Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető.

(5)     Az  jelű építési övezet szabadon álló építési hellyel rendelkezik.

a)    Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:

aa.)   a beépíthető telek legkisebb területe:                                        2500 m²

                 ab.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                             10 %

                 ac.) a megengedett legnagyobb építménymagasság:                6,0 m

                 ad.) a beépíthető telek legkisebb szélessége (közbenső/sarok): 40,0 m

                 af.) a zöldfelület aránya legalább:                                                75 %

b)    Az előkert méretét foghíjbeépítés és átépítés esetén az utcaszakaszon kialakultnak megfelelően az építési hatóság állapítja meg. Beépítetlen utcaszakaszon az előkert mérerete 5,0m.

c)    Az épületeket magastetővel kell lefedni. A tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.

d)    Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető.

 

(6)     Az  jelű falusias karakterű építési övezet hatálya a helyben hagyományosan kialakult „hosszú udvar” elrendezésű telekcsoportokra terjed ki.

a)    Egy telken belül egy épülettömbben, vagy két önálló épületben legfeljebb két lakás létesíthető.

b)    Oldalhatáron állóan a kétoldali beépítés megengedhető. A telek belsejében a meglévő, vagy már lebontott épületkontúroknak megfelelően kialakított telkeken lévő épületek felújíthatók, átépíthetők, vagy régi térképi ábrázolásoknak megfelelően újraépíthetők.

c)    Az épületeket 40-45⁰ hajlásszögű magastetővel kell lefedni. A tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.

d)    Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető.

 

Vegyes területek általános előírásai

15.§.[14]

(1)  A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a.)   lakóépület,

b.)   igazgatási épület,

c.)   kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d.)   egyéb közösségi szórakoztató épület

e.)   egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f.)    nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(2)   A vegyes területet részleges közművel kell ellátni azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvízhálózatra való rákötést is biztosítani kell. Átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló létesíthető, de a csatornahálózat és a szennyvíztisztító elkészülte után a hálózatra rá kell kötni. A közműpótló műtárgy helyét úgy kell megválasztani, hogy a későbbiekben ne akadályozza a csatornára való rákötést.

Településközpont vegyes terület építési övezetei

16.§.[15]

(1)  A  jelű építési övezetben épület az alábbi feltételekkel építhető:

a)    Az építési övezetre vonatkozó előírások:

aa.) a kialakítható telek legkisebb területe:                                                        2200 m²

  szélessége:                                                          30,0 m

       mélysége:                                                         70,0 m

              ab.) a beépítési mód szabadonálló

              ac.) a megengedhető legnagyobb beépítettség:                                                     25 %

              ad.) a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság:                     4,5/7,5 m

              af.) az előkert legkisebb mérete 15,0 m, amelyen belül a szükséges számú parkolókat el
                    lehet helyezni

              ag.) az oldalkert legkisebb mérete:                                                                         4,0 m

              ah.) a hátsókert legkisebb mérete:                                                                         7,5 m

              ai.) a zöldfelület aránya legalább:                                                                            35 %

b)    Az épületkontúrhoz illeszkedően kialakított, 100%-os beépítettségű telkeken álló épületek felújíthatók, a szintterület növelése nélkül újraépíthetők.

c)    Az épületek tervezett tömege és az alkalmazott anyagok illeszkedjenek a falusias környezethez.

(2)  A  jelű építési övezet a műemlék katolikus templom épületkontúrjának megfelelően kialakított 194hrsz. telkére terjed ki. Az épület felújítható, karbantartható, de alapterülete nem bővíthető.

  

Különleges területek

17.§.[16]

(1)   A   építési övezet a Nagygeresdi major (226/1, 227hrsz.) területére terjed ki.

a)    Az építési övezet telkén mezőgazdasági tároló, feldolgozó, gépszín és irodaépület helyezhető el.

b)    Az egyes telkek az alábbi feltételekkel építhetők be:

ba.) a beépíthető legkisebb telek területe:                                                           400 m2

   bb.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                                                        35 %

bc.) a megengedett legnagyobb építménymagasság                                          10,5 m

                         sajátos technológiai létesítmény esetében                                                 30,0m

              bd.) a zöldfelület aránya legalább:                                                                           25 %

(2)  A  jelű építési övezet a Kisgeresdi major (30/4, 30/3hrsz.) telkekre terjed ki.

a)    Az építési övezet telkén mezőgazdasági tároló, feldolgozó, gépszín és irodaépület helyezhető el.

    b)  Az egyes telkek az alábbi feltételekkel építhetők be:

ba.) a beépíthető legkisebb telek területe:                                                         1500 m2

bb.)   a megengedett legnagyobb beépítettség:      35 %

              bc.) a megengedett legnagyobb építménymagasság:                                         10,5 m

   sajátos technológiai létesítmény esetében                                                      30,0m

              bd.) a zöldfelület aránya legalább:                                                                           25 %

(3)  A  jelű terület a temetők területe (113 hrsz), amelyen belül  csak temetkezési célú és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.

a)    A beépítettség legfeljebb 2% lehet.

b)    A temetőket kiszolgáló parkolók a szabályozási terven jelölt helyen alakítandók ki.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterületek

18.§.

(1)   A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2)   A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3)   A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4)  Közterületi parkoló a temetőhöz tartozó parkoló a 115 hrsz út mellett.

(5)  Egyéb helyeken a létesítmények működéséhez szükséges, előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

(6)   [17]

(7)  A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

(8)  A meglévő és a tervezett helyi úthálózati elemeket a rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

(9)       A  jelű övezet a 039/1hrsz-on tervezett szennyvíztisztító területére terjed ki. Az önálló közműterületek övezetében kezelőjük hozzájárulásával csak a rendeltetésének megfelelő, azt kiszolgáló létesítmény helyezhető el.

Zöldterületek

19.§.[18]

(1)  A zöldfelületi előírások a közparkokra, közlekedési területen lévő zöldfelületen lévő zöldfelületre, fasorokra, telken belüli zöldterületekre vonatkoznak.

(2)  A  jelű övezetben csak a testedzést és pihenést elősegítő építmények helyezhetők el:

a.)   sétaút

b.)   pihenőhely

c.)   tornapálya

d.)   gyermekjátszótér

e.)   a terület fenntartásához szükséges épület

(3)  A  jelű övezet pihenést szolgáló zöldterület, amelyen sétaút és pihenőhely helyezhető el.

Erdőterület

20.§.

(1)  A közigazgatási területen található erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi vagy gazdasági erdők.

(2)  Védelmi rendeltetésű  erdő övezetben erdőgazdálkodás nem folytatható,épületek nem építhetők, az OTÉK 32.§.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják:

(3)       A szabályozási terven        jellel jelölt erdők országos természeti védelem alatt állnak, egyrészt a Fertő Hanság Nemzeti Park, másrészt a Natura2000 európai hálózat részei.

a.)   A védett erdők kezelésénél elsőbbséget élvez a fenntartható területhasználat valamint a biológiai sokféleség védelme és másodlagosak a gazdasági szempontok.

b.)   Az övezetben csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatás-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül.

c.)  [19]

(4)       A gazdasági erdő  övezetben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása. Csak a fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetök el a következő feltételekkel:

a)   a beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000m2)

b)   a beépítési mód: szabadonálló

c)   beépítettség legnagyobb mértéke 0,5%

d)   a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m lehet.

 

Mezőgazdasági terület általános előírásai

21.§.

(1)  A mezőgazdasági terület telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy a szabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az út kialakítása az épület építése megkezdésének idejére befejeződött.

(2)  A övezetekben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – az érintett telken új épület is létesíthető.

(3)  A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, az árkok, csatornák, a köz- és dűlőutak, a birtokhatárok mentén új, az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kell telepíteni

(4)  A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik:

a)     az általános mezőgazdasági övezetbe az árutermelő, zömében szántó földrészletek,

b)     a korlátozottan használható övezetbe a természetvédelmi szempontok szerint meghatározott művelésű és korlátozottan beépíthető területek tartoznak.

 

A mezőgazdasági terület övezetei

22.§.[20]

(1)  Az  jelű általános mezőgazdasági övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a)    A 20 000 m²-t meghaladó területű telkeken

      aa.)mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos gazdasági épületek (termékfeldolgozó,
            tároló, mezőgazdasági gépjavító, állattartó, stb.),

ab.)mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irodaépület,

ac.)lakó- és szállásépület,

ad.)pince, komposztáló telep építményei

          helyezhetők el a szabadonálló beépítési módon.

 

 

b)    A felsorolt épületek és építmények az alábbi feltételek teljesülése esetén létesíthetők:

ba.)a telek minimális szélessége:                                                                     50,0 m

bb.)az előkert legkisebb mérete:                                                                       14,0 m

bc.)az oldalkert legkisebb mérete:                                                                    10,0 m

bd.)beépítettség legfeljebb:                                                                           3 % lehet

be.)a telkek hiányos közművel láthatók el és legalább 9,0 m széles úttal megközelíthetők kell legyenek.

(2)     Az (M0) jelű jellemzően gyep művelési ágba tartozó területeken az építmény elhelyezés feltételei a következők:

    Elhelyezendő épületek (funkciók alapján):

      a.)lakóépület nem építhető

      b.)csak gyepgazdálkodással összefüggő állattartó telep létesíthető

      c.)gazdasági épületként csak a gyepterület művelésével (pl. szénatároló) kapcsolatos
    építmény építhető

 

Vízgazdálkodási területek

23.§.

(1)  Vízgazdálkodással összefüggő területek övezete a horgásztó, valamint a folyóvizek, árkok medre és parti sávja.

(2)  A  jelű övezetre vonatkozó előírások:

a)    A patakok és árkok medrében és parti sávjában a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

b)    Az övezetben levő vízgazdálkodási területeken a természetes és természetközeli vízmedrekre vonatkozó kezelési-fenntartási irányelveknek megfelelően kell biztosítani a vízi és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén kerülendők.

c)    A természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése nem engedhető meg.

 

(3)   A  jelű övezet az árvízvédelmi töltés területére terjed ki.

Az árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60,0m-en, a mentett oldalon pedig 110m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.

(4)  A  jelű, a horgásztó-pihenőtó területére kiterjedő övezetre vonatkozó előírások:

a) A tó környezetét úgy kell kialakítani, hogy a területre lehulló csapadékvíz a tóba kerüljön s eközben ne okozzon kimosódásokat.

b) Biztosítani kell a tó körül járásának lehetőségét a horgász helyek megközelíthetősége érdekében.

c) Egész évben folyamatosan ellenőrizni kell a partokat, rézsűket, műtárgyakat, gondoskodni kell azok karbantartásáról. Biztosítani kell a rézsűk és a part gépi kaszálásának lehetőségét.

d) A tó természetesnek ható módon illeszkedjen a tájba.

 

Különleges beépítésre nem szánt területek

24.§.

(1)    A  jelű övezet a 039/1hrsz.-en lévő községi sportpálya területére terjed ki. Az övezetben csak a sportoláshoz szükséges építmények helyezhetők el, legfeljebb 1%-os beépítettségig. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m.

(2)    A  jelű övezet a 039/1hrsz.-en lévő játszótér területére terjed ki, amelyen belül csak a rendeltetésnek megfelelő eszközök és esőbeálló helyezhető el.

(3)    A  jelű övezet a 028/5 és 028/9 hrsz.-eken töltésépítéshez szükséges ásványi nyersanyag kitermelése céljából nyitott, a 86.sz. főút új nyomvonalának építését kiszolgáló bánya területére terjed ki. Az övezetben csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények helyezhetők el. Az ásványi nyersanyag elszállítása lakóutcákon keresztül nem történhet.

(4)    A  jelű övezet a 025/5hrsz-en lévő kavicsbánya és a 083/2,3hrsz-ek b jelű alrészletein lévő anyagbánya területére terjed ki. A bányák időszakos művelés alatt állnak, területükön építmények nem helyezhetők el.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Régészet

25.§.

(1)                   Ismert régészeti lelőhelyek a szabályozási terven körülhatárolt területek:

1. 1.      lelőhely. Római katolikus templom
2. 2.      lelőhely. Várhely
3. 3.      lelőhely. Nemesládonyi út jobb oldala

 

(2)  Régészeti lelőhelyeken minden -30cm-t meghaladó mélységű talajbolygatással járó tevékenységet csak a KÖH szakhatósági állásfoglalása alapján, megelőző régészeti feltárások után lehet végezni.

(3)  Régészeti érdekű területek:
Régészeti érdekű területnek számít a már ismert lelőhelyek szélétől számított 200,0m távolságon belül lévő terület.

(4)   A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az illetékes hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(5)   Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az illetékes hivatalt értesíteni kell.

Művi értékvédelem

26.§.

(1)  Műemlékek
Nagygeresd területén országos egyedi védelem alatt álló épületek:

      Katolikus plébániatemplom Petőfi Sándor utca – közterület

      Evangélikus templom Petőfi Sándor utca 9.

(2) Műemlékek 100m-es körzetében 10m-nél magasabbra nyúló antenna nem helyezhető el.

 (3) Az épített környezet helyi védelme

a) A helyi értékvédelemről, a tulajdonosra illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségekről az önkormányzat külön intézkedik.

b) A helyi védelmi kategóriába sorolt objektumok listájának szűkítése, bővítése a szabályozási terv módosításától függetlenül önkormányzati testületi döntés keretében történhet.”

 

Védőterületek, védősávok

27.§.

(1)  A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, ezen túl a külterületen a természetes vagy természetközeli élővízfolyás partélétől számított 50,0 - 50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el, valamint környezetkímélő mezőgazdasági termelést kell folytatni.

(2)  Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a 11/1984.(VIII.22.) IpM számú rendeletében előírtakat be kell tartani.

(3)  A gázszállító vezeték védőtávolsága 9,0-9,0 m. amelyen belül mindennemű építési tevékenység az üzemeltető engedélyével végezhető.

(4)  A 039/1hrsz.-on tervezett Nagygeresd és Vasegerszeg községek szennyvízeit kezelő tisztítómű védőtávolsága 200,0m. A szomszédos létesítmények és lakótelekvégek érintettsége miatt javasolt a 305/210.(XII.23.)Korm. rendelet 30.§.(2) bekezdésében leírt elérhető legjobb technika és szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása.

(5)    Az országos közutak védőtávolságait a Szabályozási tervek ábrázolják.

Záró rendelkezések

28.§.

 

E rendelet 2016.01.23 - án lép hatályba és a 664-TR/2012M törzsszámú dokumentáció Szabályozási Terv  4.2 és 4.3 számú lapjaival együtt érvényes.

  

Nagygeresd, 2016. január 7.

Németh Lajos                                             dr. Husz Norina

polgármester                                                     jegyző

 

Kihirdetési záradék:

E rendelet kihirdetésre került 2016. január 8 – án.

 

dr. Husz Norina jegyző

 

 

NAGYGERESD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

OTÉK ELŐÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS INDOKLÁSA

A 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) 111.§.(2) bekezdése rendelkezik a helyi építési szabályzatban az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények megállapításának feltételeiről.

A településrendezési terv az OTÉK-tól a következő helyeken tér el:

 

1.) Az úgynevezett „hosszú udvar” telekcsoport

Az önkormányzat és a helyszíni bejárás során a lakosok elmondása szerint valaha cselédlakások létesítése céljából alakították ki. 3 helyen maradt fenn a község belterületén. Jellegzetessége, hogy oldalhatáron álló kétoldali beépítéssel lakóházak és melléképületeik épültek meg egy telken. Van ahol egy valóban kertként használt előkertből lehet belépni a közös udvarba.

Az 1856-57 években készült vármegyei kataszteri térképre (abban az időben még Sopron megyéhez tartozott) ráhelyezve a jelenlegi térképi állományt a következők állapíthatók meg:

-a beépítés alapvető jellegzetességei az 1800-as években és ma ugyanazok, eltekintve attól hogy a felmérés technikai lehetőségei kezdetlegesek voltak (ez az első épület-, és telekszintű térképi ábrázolás) az akkori és jelenlegi épületkontúrok nem egészen fedik egymást

-a telekrendszer más volt: akkor egymás mögötti telkeken álltak a különböző tulajdonban lévő épületek, ma egy-egy épület az épületkontúrral megegyező nagyságú telken áll és a közös tulajdonú udvartól különül el.

Ez a telekcsoport rendszer az OTÉK előírásainak három helyen nem felel meg:

1.) A 33.§.(1) bekezdés a) pontja előírja, hogy épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek megközelíthetősége gépjárművel közterületről, vagy magánútról közvetlenül biztosított.

2.) A 2.számú, a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei táblázata 6.pontjában a falusias lakóterületre előírt 30%-os megengedett legnagyobb beépítettség és a 40%-os legkisebb zöldfelület nem tartható.

3.) A 37.§. (4) bekezdése a telekhatáron lévő oldalfalakon nyitható ablakokról rendelkezik, eszerint lakószoba ablaka telekhatárra nem nyitható.

 

Az eltérés indoklása

Az eltérést a kialakult helyzet indokolja.

A hosszú telkek egyedi beépítése a XIX. század építészeti örökségét hordozza, ma is használják, megőrzésre érdemes. Közérdeket nem sért. A településképhez illeszkedik, műemléki védelem alatt nem áll. Rendeltetésszerűen használható, lakói hozzászoktak a közös udvar tényéhez, a szolgalmi jogok vélhetően be vannak jegyezve. Veszélyhelyzetet nem teremt.

A zöldfelület a közös udvarban megvalósítható.

Az OTÉK telekhatáron lévő oldalfalakon nyitható ablakkal kapcsolatos rendelkezése a közös udvari telekhatárokra nem, csak a szomszédos normál hosszútelek határán álló oldalfalra értelmezhető és tartandó be.

Az eltérő megoldás felújítása és újraépítése során a 111.§. (4) bekezdésének ide vonatkoztatható előírásai betarthatók.

 

2.) A katolikus templom épülete

A község román korból származó épületrészekkel rendelkező, műemléki védelem alatt álló katolikus temploma a korábban említett kataszteri térképen is ugyanúgy közterületbe ágyazódva áll, telke csak határoló falainak külső síkjáig terjed.

Ennek következtében az OTÉK 2.számú, a beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei táblázata 7.pontjában a településközpont vegyes területre előírt 80%-os megengedett legnagyobb beépítettség és a 10%-os legkisebb zöldfelület nem tartható.

 

Az eltérés indoklása

Az eltérést a kialakult helyzet, az épület örökségi értéke, valamint a jó állapotban tartás érdekében végzendő építési engedélyköteles tevékenységek engedélyezhetősége indokolja. Közérdeket nem sért, jelentős településképi elem változatlan fennmaradását szolgálja.

A zöldfelület a szomszédos közterületen jelenleg is rendelkezésre áll.

Az eltérő megoldás felújítása és újraépítése során a 111.§. (4) bekezdésének ide vonatkoztatható előírásai betarthatók.

 

3.) A belterületi mezőgazdasági majorok

Az Mü1 és Mü2 jelű övezetekben a zöldfelület minimális mértéke 25%, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. Korm. rendelet (OTÉK) 2.sz. melléklete szerint különleges területen a zöldfelület minimális értéke 40%.

 

Az eltérés indoklása

Az Mü1 és Mü2 jelű övezetek belterületi mezőgazdasági majorok. A majoron belül van zöldsáv és zöldfelület, a szabad térre viszont szükség van abban az időszakban, amikor nagy mennyiségű terményt szállítanak be és raknak le elraktározását megelőzően, valamint a szállítójárművek belső közlekedéséhez is nagy terület kell.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*****

 

4.1. NAGYGERESD  ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
1/2016. (I.08.)
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

 

 

 

Nagygeresd Község Önkormányzatának képviselő – testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontjában biztosított felhatalmazás, alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

                                                                                                                     1.§.   

(1)  A rendelet hatálya Nagygeresd község közigazgatási területére terjed ki.

(2)  Az (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozási tervi rendelkezései szerint lehet.

Közterület alakításra vonatkozó előírások

2.§.

(1)  A Petőfi Sándor utca észak-déli szakasza mellett lévő 193hrsz. nem közlekedési célú közterületet fásított zöldfelületként kell fenntartani. A műemlék katolikus templom és a nyugati oldal lakóházainak megközelítését biztosítani kell. A templom közvetlen környezetét múltjához, építészeti értékéhez méltóan kell kialakítani.

(2)  A Szabó Lajos utcában lévő harangtorony közvetlen környezetére is az előbbi pontban megfogalmazottak vonatkoznak.

(3)  A Szabó Lajos utca északi szakaszának nyugati oldalán lévő 306/5hrsz. közterületet útszélesítés céljára kell fenntartani. Az átmeneti időszakban zöldfelületként kezelendő.

 

Az épített környezet és a településkép alakítása

3.§.

(1)   Az épületek felújítása, átépítése és új épület építése esetén mind az utcakép, mind a közterületről feltáruló udvarok, vagy ahhoz kerítés nélkül csatlakozó közintézmények körüli területek vonatkozásában a rendezett falusias karakter megőrzésére kell törekedni.

A táj és a természeti környezet védelme

4.§.

(1)   Nagygeresd igazgatási területének a Szabályozási terven körülhatárolt déli része a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és ezen felül az európai NATURA 2000 hálózathoz tartozik, amelyen belül cél a biológiai sokféleség, a természetközeli állapot megőrzése, környezetkímélő gazdálkodás bevezetése.

(2)   Az (1) pontban meghatározott területen

a.)     nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja,

a.)    a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad,

b.)    szélturbinák, átjátszó állomás, óriásplakátok nem helyezhetőek el,

c.)    új energia és hírközlő vezetékek, ha más nyomvonal nem jelölhető ki, lehetőség szerint a terepszint alatt vezetendők, a meglévők rekonstrukciója során vizsgálandó a föld alá helyezés lehetősége,

d.)    a területen mindennemű, a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység engedélyezésénél a természetvédelmi hatóság szakhatóságként közreműködik.

e.)    Fokozott figyelmet kell fordítani a meglévő vizes élőhelyek, vízfolyások megőrzésére. Mivel ezek az élőhelyek kis számban és kis kiterjedésben fordulnak elő fennmaradásukat biztosítani kell.

f.)     Az igazgatási területen fellelhető még nem kataszterezett források országos természeti védelem alatt állnak. Szennyezésük, feltöltésük, eltömésük nem engedhető meg.

 

Környezetvédelmi előírások

5.§.

(1)  Levegőtisztaság védelem

Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.

  

(2)  Zaj és rezgés elleni védelem

a)    Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

b)    Az üzemi létesítményekből származó környezeti zajszint

-          Lakóterületen nappal (6:00-22:00) az 50dB, éjjel (22:00-6:00) a 40dB,

-          Gazdasági területen nappal a 60dB, éjjel az 50dB zajterhelési értékeket nem haladhatja meg.

c)    Új épület építése, meglévő épület átépítése, valamint új közlekedési zajforrás létesítése esetén a közlkedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében

-          Lakóterületen:

¦  Főutak, gyűjtőutak mentén nappal a 60dB, éjjel az 50dB,

¦  Átmenő forgalom nélküli utak mentén nappal az 55dB, éjjel a 45dB

-          Gazdasági területen

¦  Nappal a 65dB, éjjel az 55dB
zajterhelési ért

Oldal: ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK 2016.
NAGYGERESD KÖZSÉG (nem hivatalos) HONLAPJA - © 2008 - 2024 - nagygeresd.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat