NÉPSZOKÁSOK NAGYGERESDEN
Pünkösdölés
Néhány éve sikerült feleleveníteni falunkban ezt a szép, régi népszokást. Pünkösdkor a lányok végigjárták a házakat, és tánccal, énekkel köszöntötték az ünnepet.
Így történt ez 2010. Pünkösd vasárnapján is.
LUCÁZÁS
(Reichardt Ilona gyűjtése)
Csináltak a gyerekek Luca napja előtt való este csutakot szalmából. Luca napján hajnalban keltek. Elmentek lucázni. a 6-10 évesek járták a falut.
Bekiáltottak a házhoz hogy:
Szegény palázó gyerek vagyok eresszenek be.
Ha nem engedték be őket, akkor ezt mondták:
Egy zsibájuk legyen, az is vak legyen.
Ha beengedték, akkor meg ezt:
Luca luca kitty-kotty
néném asszony litty-lotty.
Zsírjok annyi legyen mint kútba a víz.
Pénzük annyi legyen, mint pelvakutyóba a pelva.
Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza.
Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda.
Fejszijek, furajok úgy megálljon a helibe, mint diófa a tövibe.
Luca luca kitty-kotty.
Ez a lucázás az iskolás gyermekek vidékre utaztatásával abbamaradt. Nem volt reggel idejük véglucázni a falut.
Fenn maradt viszont az éjszakai lucázás. A legények szórakozása, amikor az éj leple alatt a lányos házak elejét megrakták szalmával, néha törekkel. a lányoknak korán felkelve kellett rendbe rakniuk a szalma eltakarításával a ház elejét. Ha a leány nem takarította fel, mire a falu felébredt, azt lustának tartották.
Ez a része ma is él Nagygeresden a lucázásnak.
PÁSZTORJÁTÉK
(Reichardt Ilona gyűjtése)
Szenteste összeálltak 13-14 éves gyerekek hárman. Házról házra jártak.
Beköszöntöttek a házhoz hogy:
"Szabad-e pásztorjátékot játszani?"
Igenlő válaszra az első pásztor bement a konyhára , s köszöntött:
"Jó estét butoljás gazda.Terítse asttalát fehér abroszával, mert nem tudja miféle pásztorok lepik meg ma este a házát." (Lefekszik a földre.)
Bemegy a második s köszönt:
"Jó estét gazda.
Hol van az a szitykes-szutykos szolgálója? Majd meg fogom tanítani.
Ha a konyhába be nem léptem volna, a pemet meg a gurgula mind elégett volna." (Lefekszik.)
Bemegy a harmadik s köszönt:
"Jó estét butoljás gazda.
Akkorát zökkentem kendnek ajtajában háromszázhatvanöt mázsás lelkem majd kiugrott a helyéből."
Lefelszik majd kis idő múlva szól a többieknek:
"Keljünk fel pajtások mer' a Bandi kokas hármat kukorékolt."
Az első pásztor mondja:
"Hát csak keljünk."
Kérdezi az első a második pásztortól:
"Mit álmodtál pajtás?"
Válaszol a második:
"Én azt álmodtam hogy egy akkora szunyogot láttam, az egyik lába a Bebi templomon, a másik a Pozsonyin. Úgy ivott a Dunából.
Hát te pajtás mit álmodtál?"
Az első pásztor válaszol:
"Az éjjel ellopták háromszázhatvanöt juhomat, ha megfoghatnám szíjat hasítanék a hátából a bakancsomba."
Ketten kérdezik a harmadiktól:
"Hát te pajtás mit álmodtál?"
A harmadik válaszol:
"Gazda asszony egy marék húszast adott."
"Jó is volna pajtás."
Válaszolja az első két pásztor.
Mondókát mondanak:
"Bár csak elöbb felébredtünk volna,
Kis Jézuskát megláthattuk volna.
Már megcsendült a fülembe az angyal mondása:
Megszületett a kis Jézus barmok jászolába.
Jaj szegény de fázik, könnyeitől ázik.
Nincsen meleg dunnája sem ékes palotája
Csak a széna meg a szalma
Barmok szája melegítő kályhája.
Ó isteni szertetnek csodája
Menjünk el hozzája.
Fonjunk szalma ágyat Jézuskának, Máriának, József atyának."
Második mondóka:
"Hosszi Palkó János bácsi juhászok bojtára.
a várostól nem messze nem messze vagyon egy istáló
Abban fekszik a kis Jézuska, Máriával, Szent Józseffel
Alleluja, Alleluja."
Harmadik mondóka:
"Fújjad öcsém Palkó öcsém, Jankó dudádat dudádat.
Vedd a váladra görbe váladra subádat.
Hurka, Kolbász, Szalonna
Ha a gazda nyújtana
Pásztoroknak jó volna.
Egy icce bort melléje,
Ha a gazda töltene
Pásztoroknak jól esne."
Ezek után elköszönnek:
"Adjon Isten több karácsonyi estét megélhessünk
Erővel egészséggel eltölthessünk.
Ne ilyen búval bánattal.
Hanem több örvendetes napokkal."
A karácsonyi pásztorjáték hagyománya 35-40 éve még élő szokás volt. Sajnos mára már kihalt, feledésbe merült.
REGÖLÉS
Egykor az eladó sorban lévő lányok hinni akartak a regülésben. Akkor a lányoknak nagyon fontos volt, hogy idejébe férjhez menjenek. Jővőjüket, megélhetésüket csak a házasságban látták. Szerették volna kitalálni, hogy a sors kit rendelt nekik. Ezért reménykettek a regülésben is. A mai lányok jövöjüket a munkahelyükön akarják biztosítani, de mégis érdeklődéssel figyelik, hogy a legények kivel regülik őket össze. Néha találkozik álmuk a regült személyel, de ha nem, akkor sem dől össze a világ. Egy csendes mosollyal, vagy csípős megjegyzéssel tudomásul veszik, hogy a regüsök nem találták el elképzelésüket.
December 25.-én este, alkonyat felé 10-15 legény gyülekezett a község keleti, kisgeresdi szélén. A legfiatalabbak 15, a legidősebbek 25-30 évesek voltak. Egyikük szötyököt (köcsögduda) hozott magával. Hajdanán ezt tejesköcsögből készítették, de az már csak elvétve akad a háznál. Kétliteres tejeskannára disznóhólyagot kötöttek, melynek közepébe egy cirokszárat erősítettek. Ha nedves tenyérrel húzogatják, brummogó hangot ad.
A legszélső háznál kezdték a regülést. Az egyik jóhangú legény bekiáltotta a beköszöntőt:
"Eljöttünk, eljöttünk szent István szolgái
A régi szokás szerint őt megköszönteni!"
A következő háznál másik legény mondta a beköszöntöt, ő azomba igy:
"Eljött a karácsony bodros szakállával
Híres kis csizmám nem győzőm szalmával.
Megölték a disznót, érezzük a szagát,
Talán nekünk adják a hátulsó sonkát."
A két versikét váltakozva monták a házaknál, s néha többen egyszerre. A beköszöntő után rögtön elkezdték az éneket, nem várták hogy a háziak kiszoljanak:
"Amoda keletkezik egy nagy folyó patak
abba legeltetnek csudaféle szarvast
csudaféle szarvasnak ezer ága boga
ezer is a gyertya
gyulladván gyulladjék altatván aludjék
Hej regü rejtem
Majd neked ejtem
Az új esztendőben
Mit is mondanának egy szép leányt kinek neve volna:
(leánynév) volna
hej regü rejtem, majd neked ejtem
egy szép legényt kinek neve volna
(fiúnév) volna
Regüljük a gazdát vele az asszonyát
Szegen van egy zacskó tele van százassal
Fele a gazdáé fele a regüsöké
Hej regü rejtem, regü regü regü rejtem"
A nevek felsorolását mindig a jelenlévővel kezdték. Először az idősebbeket, utána kor szerint a fiatalabbakat vették sorba.
Az ének elhangzása után egyikük a következő kis rigmust mondta el búcsúzóul:
"Adj Isten, hogy több karácsony estét megélhessünk,
új erővel, egészséggel eltölthessünk.
Bort, búzát, barackot, kurta farkú malacot,
Csutornának feneket, had ihassunk eleget."
A szöveg elhangzása után a legények egyszerre kiáltották:
"Kellemes ünnepeket!"
Majd elindultak a kövekező házhoz. Egy legény visszamaradt, ki átvette az ajándékot. Az ajándék mindenhol pénz volt, kb. 1 liter bor ára.
Volt ház, hol más elköszöntő rigmust mondtak:
"Adjon Isten több karácsony estét megérhessenek,
Erővel, egészséggel eltölthessenek,
Ne ilyen búval-bánattal, több örvendetes napokkal."
Régen a regüsök minden házhozz bementek. Most csak oda, ahol lány, vagy fiú lakik. A pólyában lévő kis csecsemőket is elregülték. Az öreglányokat és agglegényeket már nem keresték fel. Általában a huszonnyolc év alatt lévő személyeket regülték el.
Özvegyasszonyoknál - ha volt lánya vagy fia, kit elregültek -, az ének utolsó részét:
"Regüljük a gazdát, vele az asszonyát..."
elhagyták.
Így mentek végig a falun, hol az egyik, hol a másik oldalon regültek. A falu nyugati szélén fejezték be.
Ez után a kocsmába mentek.
Hajdanán a kocsmárost és a jelenlévő vendégeket is elregülték, ma azonban már nem. Kikértek néhány liter bort, a maradék pénzt pedig elosztották.
A falu népe nem emlegeti a regülést. Jólesően tudomásul veszi, hogy a legények regültek, egy szép népszokás még el, de hogy kit kivel regültek össze, azt már nem emlegetik.
A regülésnek ez a verziója és a versek az 1985-ös álapotot tükrözik.
Forrás:
Pomogyi József gyűjteménye.