Nagygeresd  Község Önkormányzata Képviselő-testületének

5/2011. (III.29.) számú önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

 

Nagygeresd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési rendjéről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

(1)     Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagygeresd Község Önkormányzata

(2)     Az önkormányzat székhelye: 9664. Nagygeresd, Petőfi u.45.

(3)  Az önkormányzat a jogait a település lakossága által megválasztott  képviselőkből álló képviselő-testület útján
       gyakorolja.

(4)   A képviselő – testület  hivatalának megnevezése:

        Vasegerszeg – Nagygeresd – Nemesládony - Simaság községek Körjegyzősége ( a továbbiakban: Körjegyzőség)

(5) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

    a.) Nagygeresd Községi Önkormányzat

    b.) Polgármester Nagygeresd
    c.) Önkormányzati Képviselő-testület Nagygeresd
    d.)Vasegerszeg – Nagygeresd – Nemesládony - Simaság községek Körjegyzősége

Az önkormányzat jelképei

2.§.

(1)  Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület ) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

3. §  

 

A képviselő-testület önként vállalt feladatról az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - dönt.

 

4. §

 

A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit az önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

 

5.§

 

A települési képviselők száma 4 fő.

A települési képviselők névsorát e rendelet melléklete tartalmazza.

 

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. Az alakuló ülés

 6. §  

 

Az alakuló ülés napirendje:

a)       a helyi választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek átadása;

b)       a polgármester és a képviselők eskütétele, az esküokmány aláírása;

c)        a polgármesteri program ismertetése;

d)       a polgármester tiszteletdíjának megállapítása;

e)        szavazat számláló bizottság választása;

f)        alpolgármester választás titkos szavazással, az alpolgármester eskütétele;

g)       az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása;

h)       megbízás adása a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálatára;

i)        egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).

 

2. A képviselő-testület ülésének összehívása

     7. §

 

(1)  A képviselő - testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést  tart.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke,  illetve az ő akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább három nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(4)     A  képviselő-testület  ülésének  helyét, kezdési  időpontját  és napirendjét a meghívónak az önkormányzat székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.

(5)   Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén telefonon, vagy elektronikus úton is összehívható.

(6)   A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

a.)      a körjegyzőt,

b.)     a napirend által érintett személyt, vagy szerv képviselőjét,

c.)      az önkormányzati intézmények vezetőit, amennyiben a képviselőtestület, mint intézményfenntartó társulás tagja önállóan tárgyal az intézménnyel kapcsolatos napirendet

d.)     a körjegyzőség napirendi pont szerint illetékes érdemi ügyintézőjét.

e.)      akinek meghívását törvény  kötelezően előírja,

f.)       a tevékenységi körükben érintett önszerveződő közösségek képviselőit.

(7)   A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívhatók mindazok a személyek, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester, illetve az előterjesztő szükségesnek tartja.

 

8.§

 

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon, illetve minden családnak megküldött meghívóval nyilvánosságra kell hozni.

 

3. Előterjesztések

  9. §

 

(1)     A képviselő-testület  elé  döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a képviselő, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, és a  körjegyző.

(2)     A képviselő-testület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3)     Kizárólag írásban terjeszthetők elő

a)       a rendelet tervezetek

b)       A Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek;

(4)     Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:

a)       Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést, hatásvizsgálatot

b)       A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

(5)     Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a körjegyző  a felelős.

(6)     Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) bármely ügyben egyeztetési  kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt  véleményét vagy egyetértését.

4. A képviselő-testület tanácskozási rendje

10. §

 

(1)     A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.

(2)     A polgármester az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.

(3)     Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a körjegyző.

(4)     A napirendre tűzésről a képviselő-testület -- szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után -- vita nélkül határoz.

(5)     A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról.

(6)     A polgármester, az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.

(7)     A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.

(8)     A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9)     Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet  rendelhet el.

(10)  Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja.

(11)  A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(12)  A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.

(13)  Azoknak a napirendeknek a tárgyalásán, amelyeken a helyi önkormányzatokról szóló törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján a képviselő-testület zárt ülést rendelhet el, a zárt ülés megtartását bármelyik képviselő, a polgármester vagy a  körjegyző indítványozhatja.

 

5. Az ülés rendjének fenntartása

11. §

(1)      A képviselő-testület ülése rendjének fenntartása a polgármester feladata.

 

 

(2)      A polgármester az ülés rendjének biztosítása érdekében

a)       figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra meghatározott időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,

b)       rendre utasítja azt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c)        a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót,

d)       rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító - nem képviselő - jelenlévőket,

e)        ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.

6. Döntéshozatal

  12. §

(1)     A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy
támogatja-e a módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Ezután a vita során elhangzott kiegészítő és módosító, majd az eredeti javaslatról kell dönteni. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(2)     A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(3)     Minősített többség szükséges:

a)       Az ötmillió forint értékhatárt meghaladó hitel felvételéhez,

b)       Az ötmillió forint értékhatárt meghaladó, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez.

(4)     A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történhet.

(5)     A képviselő-testület -- képviselői javaslatra -- dönt a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazásnál a körjegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.

(6)     A titkos szavazást az ügyrendi bizottság bonyolítja le. Alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A  szavazatszámláló bizottság eseti bizottság, elnökét és két tagját a képviselők közül kell választani. A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről - a körjegyző közreműködésével - a  bizottság gondoskodik. A szavazást külön helyiségben, a szavazólapnak urnába helyezésével lehet végrehajtani. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely
tartalmazza a szavazás helyét,  napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.

A szavazás eredményét az átadott jegyzőkönyv alapján a polgármester hirdeti ki.

(7)     Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést tizenöt napon belül össze kell hívni. Ebben az esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.

 

7. A képviselő-testület döntései

 

Határozathozatal

 

13. §

 

(1)   A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.

(2)   A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és dátummal kell ellátni.

(3)   A határozatokat az alábbi módon kell jelölni:   NAGYGERESD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének sorszám/év (hó,nap) határozata (a zárójelben feltüntetett dátum, a határozat meghozatalának időpontja)

(4)   A határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(5)   A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek és annak, akit a határozat érint.

(6)   A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

(7)   A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését.

(8)   A lakosságot érintő lényeges kérdésekről szóló döntést a családok részére kézbesítéssel, vagy a községi hirdetőtáblákon kifüggesztéssel teszi közzé a polgármester.

Rendeletalkotás

 

14. §

  

(1)       Rendeletalkotást a polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a körjegyző kezdeményezhet.

(2)       A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a körjegyzőhöz továbbítja.

(3)       A rendelet-tervezetet az egyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembevételével a polgármester egyezteti a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel, s e szervek véleményével, javaslataival együtt a tervezetet a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.

(4)       A rendeletet a megalkotásától számított tizenöt napon belül a helyben szokásos módon - az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - hirdeti ki a körjegyző.

(5)       A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés első napja.

(6)       A rendeletet harminc napra kell kifüggeszteni. 30 napon túl a rendelet a körjegyzőnél hivatali időben megtekinthető.

(7)       A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

NAGYGERESD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

     …../…..(... ...) számú rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével

(8)     A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.

8. Kérdés

   15. §

 

(1)       A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz a képviselő-testület ülésén, a
        napirendek megtárgyalását követően, szóban vagy írásban, a feladatkörükhöz tartozó ügyekben kérdést intézhetnek.

(2)       A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén, vagy tizenöt napon belül írásban, a kérdezett köteles felvilágosítást adni.

9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

   16. §

 

(1)       A képviselő-testület üléséről az ülést követő tizenöt napon belül két példányban kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az aláírások mellett a képviselő-testület bélyegzőlenyomatával is el kell látni.

(2)    A jegyzőkönyv tartalmazza:

a)       a testületi ülés idejét és helyét,

b)       az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét,

c)        a távolmaradt képviselők nevét,

d)       az elfogadott napirendet és a tárgyalt napirendi pontokat,

e)         napirendi pontonként az előterjesztő nevét, a szóbeli előterjesztés, illetve a szóbeli kiegészítés lényegét, kérdezők nevét, a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét, a felszólalók nevét, a felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító és    kiegészítő javaslatokat, kérésre a képviselő szó szerinti hozzászólását, döntésenként a szavazás számszerű eredményét és a  határozatok szó szerinti szövegét,

f)       az elhangzott kérdést, s az arra adott szóbeli válasz lényegét

g)        az elhangzott bejelentések lényegét.

(3)     A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a)       az ülésre szóló meghívót,

b)       az előterjesztéseket és azok mellékleteit,

c)        az ülésen elfogadott rendeletet,

d)       titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,

e)        az aláírt esküokmányt,

f)        a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,

g)       a jelenléti ívet.

(4)     A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak  szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5)     A jegyzőkönyv eredeti példányát a körjegyző köteles megőrizni. A második példányt a körjegyző az ülést követő  tizenöt napon belül, a mellékletekkel együtt megküldi a Vas Megyei Kormányhivatalnak.

 

IV. Fejezet

Lakossági fórumok

1. Közmeghallgatás, falugyűlés

   17. §

 

(1)     A képviselő-testület évente legalább egyszer, legalább tíz nappal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és
javaslatot tehetnek.

(2)     A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.

(3)     A képviselő-testület a következő ülésén -- a polgármester előterjesztésére -- a közmeghallgatás során elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közérdekű kérdést, hozzászólást, illetve kezdeményezést,
javaslatot megvizsgálja és dönt a szükséges intézkedések megtételéről.

(4)     A közmeghallgatás a falugyűlés keretében is meghirdethető.

(5)     A képviselő – testület a község lakosságát érintő fontosabb döntések előkészítése, illetve a lakosság tájékoztatása végett szükség szerint falugyűlést tart.

V. Fejezet

A képviselő, a képviselő-testület szervei

1. A települési képviselő

   18. §

 

(1) A képviselő, a törvényben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek,
ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van.

(2)A képviselő-testület tagjait, a bizottság(ok) tagjait és elnökét (elnökeit) megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.

(3) A települési képviselő vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. A  kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Vagyonnyilatkozat Vizsgálati Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság)
címezve köteles benyújtani .

(4)   A vagyonnyilatkozatokat a Körjegyzőségen a körjegyző veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.

(5)  A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Körjegyzőség hivatali helyiségében minden csütörtökön 13.00-15.00 óra között, bárki megtekintheti.

 

2. A képviselő-testület bizottságai

   19. §

 

(1)  A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

         a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;

               b) Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó, vizsgáló, illetve összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság, létszáma: 3 fő.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát jelen rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó fő feladatok:

                         a.) választások lebonyolítása;

                         b.) ügyrendi kérdések megvitatása;

 (4) A Vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó, vizsgáló, illetve összeférhetetlenséget vizsgáló Bizottság által ellátandó fő feladatok:

    a.) a képviselő-testületi tagok, a polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozatának
                     nyilvántartása, kezelése;

    b.) a vagyonnyilatkozatok vizsgálata, ellenőrzése;

    c.) gondoskodik a vagyonnyilatkozatok hozzáférhetővé tételéről.

    d.) összeférhetetlenségi bejelentése az ok megjelölésével , majd az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatása.

 (5) A képviselő-testület esetenként, speciális, vagy egyedi feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg. A bizottság elnökét  és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani.

(6)   A bizottság elnökére, tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.

(7) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(8)  A bizottság működése során az ülés összehívására, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a jegyzőkönyvre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

 

3. A polgármester

   20. §

 

(1) A polgármester

a)       tisztségét társadalmi megbízatásban látja el;

b)       tiszteletdíjára az alpolgármester tesz javaslatot;

c)        képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

ca)    segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

cb)     összehívja és vezeti a testület üléseit,

cc)     képviseli az önkormányzatot,

cd)    ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásából adódó feladatokat,

ce)     szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

cf)      biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

cg)     együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

ch)    véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

ci)      nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;

d)       bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

da)   indítványozhatja a bizottság összehívását,

db)    felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit (a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz),

dc)    bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti;

e)        képviselő-testület hivatalával összefüggő főbb jogosítványai:

ea)    gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a körjegyző tekintetében a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján

eb)     a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján egyetértési jogot gyakorol a körjegyzőségben foglalkoztatott köztisztviselők kinevezésével, felmentésével és jutalmazásával kapcsolatos körjegyzői munkáltatói intézkedésekkel     kapcsolatban.

ec)     A körjegyzőséget alkotó községek polgármestereivel együttesen végzi a körjegyzőség működésének ellenőrzését és a feladatok egyeztetését.

f)        tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ha az sincs, akkor a legidősebb képviselőnek.

(2) A polgármester az önkormányzat hivatalában minden csütörtökön 12.00 órától 18.00 óráig fogadónapot tart.

4. Az alpolgármester

21. §

 

(1)     A képviselő-testület saját tagjai közül egy  alpolgármestert választ.

(2)     Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3)     Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.

5. A körjegyző

22. §

 

(1)       A képviselő-testületek a  körjegyzőt együttes ülésükön nevezik ki.

(2)       A körjegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása során

a)         a szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b)          gondoskodik a képviselő-testület, bizottság ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről;

c)          a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a Vas Megyei Kormányhivatalnak;

d)          vezeti a képviselő-testület hivatalát, megszervezi annak munkáját;

e)          rendszeresen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, bizottságoknak, polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

f)           tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről;

(3)       A körjegyző tartós távolléte esetén helyettesítéséről a képviselő-testület a körjegyzőségi hivatal megfelelő képesítésű köztisztviselőjének megbízásával, vagy más törvényes módon gondoskodik.

(4)       A körjegyző vagy megbízottja a Körjegyzőségben részt vevő székhelyen kívüli községekben ügyfélfogadást tart. Nagygeresd községben, minden csütörtökön  12.00 órától 15.00 óráig van ügyfélfogadás.

 

6. A képviselő-testület hivatala

 

Körjegyzőség

 

   23. §

 

(1) A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos feladatok  és a  jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására  Vasegerszeg - Nagygeresd – Nemesládony - Simaság községek önkormányzatával közösen Körjegyzőséget tart fenn.

(2)  A körjegyzőség neve: Vasegerszeg – Nagygeresd – Nemesládony - Simaság Községek Körjegyzősége

(3) A körjegyzőség önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, Működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési-, fenntartási költségeket, illetve az engedélyezett létszámkeretet a költségvetés határozza meg.

 24. §

 

(1)  A körjegyzőség létszámát, belső szervezeti felépítését, működi rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a körjegyzőséget alapító Társulási megállapodás és az Alapító okirat részletezi. A megállapodás tartalmazza:

a.) a körjegyzőség nevét, címét, jogállását,

b.) a körjegyzőség létszámát,

c.) a körjegyzőség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását.

 (2) A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének ki-kérésével a körjegyző készíti el, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A helyettesítés rendjét az ügyrend tartalmazza.

 

VI. Fejezet

 

Az önkormányzat gazdasági alapjai

 

1. Az önkormányzat vagyona

 

25. § 

 

(1)       A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére,  vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

 

(2)     Ebben a rendeletben kell megállapítani

a)       a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b)       a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait,

c)        a forgalomképes vagyontárgyak körét és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

(3)  A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy   befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett - saját hatáskörben  döntsön.

(4)  A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500.000, - Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.

  (5)  Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy  az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a körjegyző vagy annak meghatalmazott-a jogosult.

(6) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

2. Az önkormányzat költségvetése

   26. §

 

(1)     A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletében állapítja meg.

(2)     A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3)     A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

(4)     A körjegyző a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és önként vállalt feladatainak elemzése, helyzetfelmérése alapján költségvetési
koncepciót készít, melynek keretében számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait, az
igények kielégítésének alternatíváit, egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, valamint meghatározható a szükségletek sorrendje.

(5)     A második fordulóban a költségvetési rendelet tervezetét -- az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a körjegyző készíti elő.

(6)     A körjegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.

3. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

   27. §

 

(1)       A képviselő-testület folyamatos tájékoztatási kötelezettség mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy -- a jogszabályok előírásainak figyelembevételével -- az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy államilag garantált  befektetéséről saját hatáskörében döntsön.

(2)        Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek hat hónapot elérő, vagy azt meghaladó időtartamú lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület dönt.

 

 

(3)       Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Körjegyzőség hivatala látja el. A Körjegyzőség hivatalának ezzel összefüggő feladata különösen:

a)     a pénzügyminiszter által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi jelentést,

b)      a jogszabályok előírása szerint elkészíti a normatív költségvetési hozzájárulások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatások igénylését és elszámolását,

c)         beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

d)        gondoskodik a körjegyzőség és társulásban fenntartott  intézmények pénzellátásáról,

e)         biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabálysz

Oldal: ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK 2011.
NAGYGERESD KÖZSÉG (nem hivatalos) HONLAPJA - © 2008 - 2024 - nagygeresd.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat